Ezt olvasta már?


Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.


hirdetés

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.







0

hírek innen, onnan

Szökevény kecske is érmet kapott a félmaratonon

Gazdája éppen azért indult el, hogy megetesse Joshuát, csakhogy ő ekkor már messze járt.

Marco Rossi szövetségi kapitányként képzelné el Szalai Ádámot, és humorosan tagadta a Fiola Attilával kapcsolatos pletykákat

Megszerezte első gólját és második pontját a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában. A mieink péntek este a Puskás Arénában 1-1-es...

Dibusz Dénes: Szoboszlai rossz döntést hozott

Magyarország 1-1-re végzett Hollandia ellen a Nemzetek Ligájában. Sallai Roland góljával még vezetett Marco Rossi csapata, majd a hajrában...

Németországban körözték a pedofil bűnözőt – Itt kapták el

Öt rendbeli, gyermekkorúak sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekmény miatt körözték Németországban azt a férfit, akit...

Ezek lendíthetnék fel a lakásépítéseket

Kormányprogramokra és kedvezőbb kamatozású piaci finanszírozásra volna szükség ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások...

A Milan játékosa szerint a hollandok örülhetnek a döntetlennek

A magyar válogatott hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott Hollandiával a Nemzetek Ligája A-divíziójában. A mérkőzés után a...

Szűk német siker Boszniában, viszont a magyar válogatott előzött

Az Nemzetek Ligája A-divíziójának 3. csoportjában Németország látogatott Bosznia-Hercegovinába. A németek Deniz Undav duplájának...

Meteorológia: megdőlt a fővárosi napi szélrekord

Budapesten, a János-hegyen kora hajnalban óránkénti 81,4 kilométeres maximális széllökést mértek.

Németországban körözött pedofil bűnözőt fogtak el Bács-Kiskun vármegyében

A férfit a nyomozók őrizetbe vették, kiadatásáról a bíróság később dönt.

Mire elég a bravúros döntetlen Hollandia ellen a magyar válogatottnak?

A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott pénteken a holland csapattal a Nemzetek Ligája harmadik...

Fantasztikus szurkolók és hősiesen küzdő magyar válogatott a Puskás Arénában - galéria

Marco Rossi együttese 40 éve nem látott bravúrt ért el Hollandia ellen.

0

Sport

Újabb csapás a magyar válogatottnak, nem játszhat a hollandok ellen a védő

Az UEFA honlapján nincs ott a magyar válogatott ma (péntek) esti hollandok ellen pályára lépő keretében Balogh Botond, a Parma légiósa.

„Tiszteletlen és elfogadhatatlan” - kiakadtak a holland drukkerek

A Magyarország-Hollandia Nemzetek Ligája-mérkőzés a tervek szerint egyperces néma csenddel kezdődött volna, az elhunyt Johan Neeskens emlékére. A tiszteletadás viszont a játékvezető sípszavával hamarabb véget ért

Az orvosi vizsgálat megerősítette, amitől a debreceniek féltek

A 22 éves játékos a szezonban már nem léphet pályára.

Saját kapusa kérlelte a csatárt, ne rúgjon már több gólt az ellenfélnek

A magyar olimpiai futballválogatott 1964-es olimpiai teljesítménye még az Aranycsapat 1952-es tündöklését is felülmúlta. A Lakat Károly vezette együttes ötből öt meccset nyert, s már az első is feledhetetlen volt.

Két csel után jött az óriási erejű bombagól a vb-selejtezőn

Miguel Terceros kíméletlenül nagy gólt rúgott.

Megvan a magyar válogatott kezdőcsapata Hollandia ellen.

Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya kijelölte kezdőcsapatát a Hollandia elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésre, amely 20.45 órakor kezdődik a Puskás Arénában.

Itt van Sallai szenzációs gólja a hollandok ellen. - videó

A kapufája után gólt is szerzett a Galatasaray játékosa.

94. perces góllal kaptak ki az angolok a Nemzetek Ligájában

Két győzelem után most kikapott Anglia.

Szalai Ádám lehet Marco Rossi utódja? Bozsik Péter szerint fontos a gyakorlat, de meglátjuk…

Komoly erősítést könyvelhetett el a hollandok elleni Nemzetek Ligája-találkozó előtt a magyar labdarúgó-válogatott, amelynek stábjába segédedzőként visszatért a csapat korábbi ikonja és kapitánya, Szalai Ádám

Újabb csapás a válogatottnál, kidőlt Rossi egyik kulcsembere

Komoly kihívás vár péntek este a magyar labdarúgó-válogatottra, amely az Eb-bronzérmes holland válogatottat látja vendégül a Puskás Arénában a Nemzetek […] A Újabb csapás a válogatottnál, kidőlt Rossi egyik k

0

Bulvár

Végre egy jó hír az őszi óraátállítással kapcsolatban

Az őszi óraátállítás ezúttal egy olyan napra esik, ami után sokaknak lesz idejük megszokni az új rendszert.

Csintalan Sándor: ha ennek a rendszernek a főnökét nem Orbán Viktornak hívnák, attól még a rendszer megmaradna

Magyar Péter a „politika-csinálás” értelmében nem egy aktor, hanem egy tünet Csintalan Sándor szerint. A KlikkTV Mélyvíz című adásában szándékosan kerülte is, hogy nevén nevezze a Tisza Párt elnökét.

Ilyen az egészséges bugyi, a nőgyógyászok szerint

Amikor alsóneműt veszünk, leginkább azt nézzük, melyik bugyi emeli ki legjobban alakunkat, illetve mennyire szexi az adott darab, pedig más tényezőket is figyelembe kellene vennünk.

Ennyi pénzből tudsz nyugdíjasként normális életet élni Magyarországon

Felmérés mutatja meg, mennyi pénzt kívánnak kapni nyugdíjas korukban a mai középkorúak.

Teljes összeomlás a Tényeknél: az újravágott Magyar Péter videót is letörölték, majd újra visszatették az eredetit a műsor honlapjára

A riport eddig: elkészült, eltűnt, megvágták, megint eltűnt, visszakerült. És még nem telt el 24 óra a megjelenés óta...

Döbbenet a Fideszben, Soros György csúcsembere Donald Trump új kedvence

Itt már nem lehet megbízni senkiben és semmiben. Miközben Orbán Viktor odakötözte magát Donald Trump szekeréhez, a hátsó ajtón besompolygott a főellenség Soros György egyik kulcsembere.

Nagy Márton munkába állítaná a nyugdíjasokat

Közel egymillió embernek kellene megjelennie a munkaerőpiacon ahhoz, hogy a miniszter céljai teljesüljenek.

„Éhes disznó makkal álmodik” – Magyar Péter így reagált arra, hogy a teljes kormánypárti sajtó a férfiasságával van elfoglalva egy napja

Talán először fordult elő a magyar médiatörténetben, hogy egy hírműsor főműsoridőben egy politikus péniszéről értekezzen, hosszan.

Lemondott és csendben távozott a költségvetési csalás miatt első fokon elítélt jegyző

A gellénházi esetet feltáró önkormányzati tisztviselőt már korábban elbocsátották, ő azóta benzinkutasként dolgozik Ausztriában.

Orbán Viktor: von der Leyen és Manfred Weber bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt

A miniszterelnök szerint az Európai Parlamentben azt is bejelentették, hogy kit akarnak a magyar kormányon látni: Dobrev Klára és Magyar Péter koalícióját. 

Megszakad a rajongók szíve: egy idegsebész köntörfalazás nélkül beszélt arról, hogy milyen állapotban lehet most Michael Schumacher

A Forma-1 hajdani legendás autóversenyzője azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy egyesek szerint megjelent lánya, Gina-Marie közelmúltbéli esküvőjén.

0