Ezt olvasta már?

Életbe lépett a tűzszünet Izrael és az Iszlám Dzsihád között

Vasárnap éjfél előtt életbe lépett az egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünet Izrael és az Iszlám Dzsihád között, a pénteken indított izraeli Hajnalhasad...


Jakab Ferenc: Nem az omikron jelenti a végső megoldást a járvány leküzdésére - Már úton van a magyar fejlesztésű spray és vakcina

Biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok - vetítette előre a koronavírus kilátásaival kapcsolatban a Portfolio-nak adott interjújában Jakab Ferenc virológus.


hirdetés

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő virológiai laboratórium vezetője úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk a vírus ellen és nagyon fontos a harmadik oltás felvétele, ugyanakkor szerinte nem javasolt, hogy négyhavonta oltsuk a lakosságot, és a jövőben felértékelődhetnek a koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszerek.

A szakemberrel beszéltünk a nyájimmunitás fogalmáról, a többrétegű védekezési stratégia fontosságáról, a hosszabb távú koronavírus-ellenes megoldásról, a pécsi kutatásokról és fejlesztésekről, személyes céljáról, az iskolateremtés lehetőségéről, az élettudományok, azon belül is a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepéről, valamint a vakcinaellenes hangokról is.

Portfolio: Amikor beszélgetünk épp az omikron variáns által kiváltott ötödik hullám fut nagyon gyors ütemben felfelé Magyarországon és a 4. koronavírus elleni oltással kapcsolatban jelent meg ajánlás idehaza. Mi kell ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy eljött a járvány utolsó hulláma? Vagy hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy tartósan velünk marad ez a fertőző betegség, csak egyre kevésbé súlyos hullámokban tör ránk és végső soron olyan lesz, mint egy influenzajárvány?

Jakab Ferenc: Ezt most nem tudjuk megmondani és számos nyitott kérdés van még, amire nem tudjuk a választ a jelenlegi információk alapján.

Kizártnak tartom, hogy az omikron variáns elhozza a járvány végét.Ugyan elképzelhető, hogy a gyors terjedés miatt végigfertőzi az egész populációt, és valamilyen szintű védettséget mindenki szerez, de egyrészt ez a védettség nagyon gyorsan el fog kopni.

Másfelől azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ha az omikronnál egy durvább variáns érkezik, ami szintén nagyon erősen képes támadni a tüdőt, és szintén súlyos tüneteket okoz, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. Az omikron ellen megszerzett és az idén őszi-téli szezonra már amúgy is kikopóban lévő védettség nem fogja meghozni azt a kívánt immunitásszintet, ami egy ilyen variáns kivédéséhez szükséges. Azt gondolom tehát, hogy nem az omikron jelenti a végső megoldást a járvány leküzdésére. Hogy mit fog hozni a következő szezon, ezt most senki nem tudja megmondani. Azt gondolom, hogy sajnos biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok, de ezt még nem lehet megjósolni. Az biztos, hogy ez a vírus a felső légúti fertőzéseink palettájába be fog épülni, és hosszú távon számolni kell azzal, hogy ha nem is ilyen szintű járványokat, de kisebb-nagyobb fertőzéseket biztosan fog okozni.

Ez alapján arra készülhetünk, hogy velünk marad a rendszeres koronavírus-elleni oltás is?


A túlzott rendszeres oltás nem jó.

Eddigi tapasztalataink szerint,nem javasolt, hogy négyhavonta oltsunk,mert ez nem egy bevett dolog, és nem tudjuk, hogy az immunrendszer hogyan fog reagálni erre. Hogy éves szinten kell-e adni egy ismétlőt, megint csak a következő szezonban látjuk majd. De azt gondolom, hogy a terápiás célú gyógyszerfejlesztések és az antivirális szerek fejlesztései terén is jelentős előrelépésekre lehet számítani.Jelen pillanatban természetesen az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk, de nem gondolom, hogy ez a jövőben is mindig így lesz.

A tüneti kezelésben is segíthetnek ezek a szerek, de ha sikerül olyan gyógyszert fejleszteni, ami a vírus replikációs képességét csökkenti a sejten belül, akkor az egy célzott terápia lehet. Mind a kettőnek van relevanciája, mind a kettőre folynak kutatások, előbb-utóbb ezeknek is meglesz az eredménye.

 

Ha már az egyéb, koronavírus ellen szóló terápiáknál vagyunk, az azelasztint tartalmazó orrspray, melynek kutatásában Önök Pécsett is aktívan részt vettek, hatásos lehet az omikron és a későbbi variánsok ellen is?

 

Azt gondolom, hogy az orrspray nem variánsfüggő. A pontos mechanizmusát most vizsgáljuk, hogyan hat sejten belül, de az biztos, hogy ez az omikron ellen is hat. Az erre vonatkozó kísérletek most folynak, van mind laboratóriumi, mind klinikai tapasztalat arra, hogy ez egy hatékony védekezési módszer lehet.

 

A klinikai tesztelés a várakozásoknak megfelelően halad? Nem lehetne ennek a szernek az újabb alkalmazásának a jóváhagyása gyorsabb, tekintettel arra, hogy ez már egy forgalomban lévő allergia elleni orrspray? Nyilván, aki követi az orrspray körüli híreket, az már használhatja, de ez nem biztos, hogy elég széles kört érint. Ha ez a szer a védekezésünk mindennapos gyakorlata lenne, erősebb lenne a fertőzés elleni pajzsunk, nem?

 

Ez egy teljesen normális folyamat. Még gyors is. Csak akkor fognak engedélyezni egy szert valamilyen terápiára, ha arra megfelelő klinikai vizsgálatok vannak. Ezt nem Magyarországon csinálják, a klinikai vizsgálatok osztrák és német partnerekkel zajlik. Az első eredmények nagyon biztatóak voltak.

 

Beszéltünk már az omikron variáns szerepéről és rendkívüli fertőzőképességéről, de azt is említette, hogy a természetes immunitás idővel kikopik. Akkor ezen vírus esetében értelmét veszíti az a fogalom, hogy nyájimmunitás?

 

A nyájimmunitás akkor érdekes, ha olyan betegség ellen alakul ki, ami egy életen át tartó védettséget ad. Egy olyan betegségnél, ahol az immunitás néhány hónap alatt csökken vagy el is múlik, ott teljesen felesleges nyájimmunitásról beszélni. A hagyományos nátha-koronavírusoknál is tudjuk azt, hogy évről évre újra elkaphatjuk ezeket a betegségeket, hiszen nem alakul ki ellenük hosszú távú védettség. A SARS-2 koronavírus esetében is ez a védettség rövid ideig tart és nem életen át tartó. Ilyen tekintetben szerintem nem érdemes nyájimmunitásról beszélni.

 

Említettük, hogy a jelenleg hatásos védekezési módunk a vakcina, és kilátásban vannak a célzott koronavírus-terápiák, de az is látható a maszkhasználat, vagy a nyugati országok lépései alapján a kontaktusszám csökkentését célzó korlátozó intézkedések is működőképesek a fertőzés terjedésének lassítása érdekében. Ön is úgy gondolja, hogy a többrétegű védekezés lenne célszerű egy ilyen omikron variáns ellen is?

Csak annak van értelme. Mindig is azt mondtuk, hogy az oltás egy nagyszerű dolog, egyértelműen a járvány csökkentését tudja eredményezni, de önmagában nem elég. Csak akkor lesz elég, ha azt a három alapvető járványügyi intézkedést, hogy maszkhasználat, kézfertőtlenítés és távolságtartás betartjuk, csak akkor van értelme az oltásnak. Hiszen tudjuk jól, hogy az oltás nem véd meg attól, hogy elkapjuk a betegséget, hanem attól véd, hogy súlyos, intenzív osztályt igénylő vagy akár halálos kimenetelű fertőzést kapjuk el. És azt is tudjuk, hogy az oltottak is fertőzhetnek, ezért kiemelten fontos, hogy ők is hordják a maszkot és próbálják ők is csökkenteni ezáltal a járvány terjedését.

 

Felértékelődik most a harmadik oltás szerepe?

 

A harmadik oltás nagyon fontos az egyéni és a járványügyi védekezés szempontjából is, mert az egyértelműen bizonyított, hogy az első két alapoltás felvétele után a harmadik, megerősítő oltás egy erősebb és hatásosabb védelmet biztosít.

 

Ennek fényében van-e különös jelentősége a speciális omikron elleni vakcináknak?

 

Minél speciálisabb egy vakcina, annál jobb. Ezzel a megoldással a hatékonyság fokozását lehet elérni, például a hatásossága a 80%-ról 95%-ra emelkedik. Egy vakcina, ami a teljes S fehérjét tartalmazza, ez egy nagy fehérje, rengeteg olyan régió van rajta, ami ellen a szervezet antitestet termel. Ha abból néhány kiesik, az a hatékonyságot csökkenti, de nem szünteti meg teljesen. Nagyon fontos az omikron elleni speciális vakcina, de azt is gondolom, hogy hosszú távon nem ez lesz a megoldás. Egy olyan multivalens vakcina létrehozása lesz a megoldás, ami az összes korona és a jövőbeni variánsok ellen is véd. Ezen több laboratórium is dolgozik, többek között mi is Pécsen. Ennél többet erről a jelenlegi fázisban nem árulhatok el. De ettől még a most alkalmazott vakcinák is jók, hatékonyak, maximum egy kicsit kevésbé, mint egy célzott variáns elleni.

 

A pécsi kutatásokat és fejlesztéseket már érintettük, de melyek azok a konkrét projektek, amelyektől a legnagyobb eredményeket várják?

 

Nagyon sok esetben már az állatkísérletes fázisban vagyunk, most ezek dominálnak. Három projektet emelnék ki. Az egyik a legelső Covid-projekt, ami az országban elindult: az ELTE-Richter-ImmunoGenes-PTE konzorcium, amelyet Kacskovics Imre professzor úr vezet. Ez egy fehérjealapú gyógyszerfejlesztés, ez is bőven az állatkísérletes szakaszban van. A másik projektünk az igazi magyar fejlesztésű orrspray, mert a korábban már említett azelasztin tartalmú orrspray már egy létező szer. Ezt a spray-fejlesztést a mohácsi Profil Kft.-vel közösen folytatjuk. Erről a vállalatról azt érdemes tudni, hogy steril tojásokat gyárt és szállít szerte a világba. A velük közös fejlesztésünknek az az alapja, hogy egy IgY ellenes antitestet termeltetünk csirkében, szárnyasokban a vírus ellen, elsősorban a tojásából tisztítjuk. Ez egy könnyen, relatív olcsón elvégezhető eljárás. Mivel ez testidegen az emberi szervezet számára, nyilván nem lehet intravénásan beadni, mint a humán IgG-t, hanem az IgY-t felszínen, lokálisan lehet alkalmazni, és az a terv, hogy egy orrspray formájában, a nyálkahártyára juttatva több órán keresztül megvéd az orrba érkező vírusoktól, és nem engedi bekötni a receptorokhoz, nem engedi a sejteket megfertőződni. Ez is az állatkísérletes szakaszban van már. Ezek mellett van két vakcinafejlesztésünk is folyamatban: az egyik egy pécsi céggel, a másik a Cebina biotechnológiai céggel. Ezek szintén az állatkísérletes szakaszban vannak. Ezek teszik ki munkánk nagy részét, de folytatjuk az egyéb vizsgálatokat is, az antivirális gyógyszerek és szerek hatékonyságtesztelése is folyamatos, bár az első időszakhoz képest csökkenő intenzitású. Természetesen a vírussal folytatott alapkutatási kísérleteket és vizsgálatokat is végezzük.

 

Ha és amennyiben ez a magyar fejlesztésű orrspray hatásosnak bizonyul, és engedélyezik, akkor akár egy tömegrendezvényre történő érkezés előtt lesz ajánlott használni?

 

Igen, de itt nagyon sok még a kérdőjel. Jelen pillanatban azt vizsgáljuk, hogy például hány órán keresztül biztosít védelmet az orr nyálkahártyájára juttatott antitest. Az a tervünk, hogy ez a szer úgy működjön, hogy ha tudom, hogy egy zárt közösségbe, térbe megyek, akkor előtte ezt befújom, eltelítem a nyálkahártyát ezzel az IgY-nal, és ha valaki tüsszent mellettem, aki pozitív, nem tud megfertőzni, vagy nem olyan dózisban. Tudjuk, hogy ez egy dózisfüggő betegség, ha kisebb dózist kapok, akkor enyhébb tünetekkel vészelem át, vagy meg sem fertőződöm. Ha a beszippantott, belélegzett vírusok háromnegyedét megköti mondjuk, akkor az már egy óriási eredmény, még akkor is, ha utána enyhe tünetekkel átvészelem a betegséget.

 

Ha kisebb dózis kerül be a szervezetbe, akkor a továbbadás kockázata is kisebb?

 

Így van.

 

Hogyan érzékeli, az elmúlt két évben felértékelődött az élettudományok szerepe, főleg ha a források allokációját illeti?

 

Úgy gondolom, hogy igen. Nyilván az élettudományok szerepe is, de a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepe is felértékelődött. Két példát mondok. Az egyik, hogy már 2014 előtt is minden előadásunkon elmondtuk azt, hogy a denevérek által hordozott vírusok nagyon komoly veszélyt rejtenek magukban, és erre oda kell figyelni. Ezt nemcsak mi mondogattuk, hanem nemzetközi szintű kutatók is szerte a világon ezen a véleményen voltak. Nem véletlenül fejlesztettük 2012-ben a BSL 3-as laboratóriumot, és nem véletlenül kezdtük el ennek a magasabb szintre emelését 2015-ben.2017-ben adtuk át a Pécsi Tudományegyetem 4-es biológiai biztonsági laboratóriumát (BSL), és akkor nagyon sokat kaptunk hideget, meleget, mind a lakosság, mind a szakmai közösség köréből, hogy minek Magyarországra vagy Pécsre egy 4-es szintű laboratórium.

Mi azt mondtuk, hogy higgyétek el, hogy a jövőben ennek lesz szerepe. Nem kellett sokat várni, és én sem gondoltam, hogy ez ilyen hamar be fog következni. 2020 óta az országban zajló koronavírus-kutatás 99 százalékában benne van a laboratóriumunk is. Akik akkor kétkedtek, azoknak egyértelmű bizonyítékot adott a történelem, hogy igenis van ennek jelentősége. A rengeteg negatív hozadéka mellett azért a járványnak több pozitív hozadéka is van. Az egyik az, hogy jobban odafigyelünk a fertőző betegségek kutatására, felderítésére, az ellenük való védekezésre és ennek a megfelelő tudományos és kutatási forrással való dotálására. A másik, hogy végre megtanultunk online megbeszélni, és az utazás nem vesz el több órát az életünkből napi szinten. Az informatikai fejlesztést mindenféleképpen magával hozta a járvány.

 

Vannak-e még olyan tervek, szintlépések a pécsi intézetnél, amelyek kapcsán a tudományos közösség ismét összevonhatja a szemöldökét, hogy ezt meg minek?

Mindig lehet fejleszteni, de ennek most már fizikális okai vannak, nem tudjuk nagyobbra építeni az épületet. Most inkább azt kell kihasználnunk, ami van. Talán az egyetlen személyes célom, amit még szeretnék elérni, az az iskolateremtés. Ha bármi történik velem, hagyjak magam után egy iskolát, ami tovább viszi Pécsen a virológiai kutatásokat. A fiatalok képzését és az utánpótlás-nevelést tartom most nagyon fontos feladatomnak.

 

Ehhez kapcsolódhat az a kérdésem, hogy mennyivel lett népszerűbb ez az irány a hallgatók körében? Könnyebb kutatókat csábítani Pécsre akár azok után, hogy a pécsi virológusok sokat szerepelnek a nagy nyilvánosság előtt?

 

Sajnos nem lett látványosan népszerűbb. Nincs annyival nagyobb érdeklődés, mint ahogy nőtt a népszerűsége az intézetnek. Van egy-egy érdeklődő, de nincs az a dömping, hogy tömegek akarnának ide jönni dolgozni. Pedig lehetőségünk, forrásunk is lenne rá. Amikor Amerikában voltam, akkor tapasztaltam meg azt, hogy annyit tankoltam a kocsiba, amennyi belefért, nem annyit, amennyi a pénztárcámban volt. Hazajöttem Magyarországra, és megtanultam azt, hogy annyit tankolok, amennyi a pénztárcámban van. Ugyanez van most a felvételek tekintetében, néhány évvel ezelőtt akartunk felvenni embert, nem volt rá keret. Most van rá keret, de nincs ember. Nagyon nehéz fiatalokat toborozni, ez egy óriási probléma.

 

A tudomány egyik fontos jellemzője - amit lehet, hogy a laikus emberek kétkedve fogadnak -, hogy ki meri mondani, amikor egy kérdésre nem tudja a választ és ezzel igyekszik nem hiú ábrándokat és reményeket táplálni az emberekben. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy egy ilyen környezetben, miközben a tudomány a koronavírus elleni küzdelemben bizonyított, elég ha csak a hatásos vakcinák gyors kifejlesztésére gondolni, mi lehet az oka az erőteljes, rengeteg országra jellemző vírusszkepticizmusnak, vakcinaellenességnek?

 

A kérdés első felére az a válaszom, hogy egy kutatónak ki kell tudni azt mondani, hogy nem tudjuk. Ha nem mond ilyet, akkor ő nem kutató. A kutatás nyitott kérdésekre keresi a választ. Aki azt mondja, hogy mindenre tudja a választ, az hazudik. Ezek után mondom azt, hogy a kérdés második felére nem tudom a választ.

 

De ennek ellenére van valami sejtése, megérzése, megfejtése?

 

Azt gondolom, hogy nagyon sokat ront a helyzeten a közösségi média, a mérhetetlen tudáshalmaz, amivel elárasztjuk az embereket. Most mindenki mindenhez ért, mindenki virológus, vakcinológus meg epidemiológus lett ebben az országban. Az a baj, hogy egyszerűbb elolvasni egy háromsoros Facebook-bejegyzést és azt elhinni, mint a szakemberre hallgatni.

Sokan nem hiszik el azt, hogy mi itt Pécsett például azért dolgozunk, mert ez a munkánk, szeretjük, és szeretnénk segíteni. Nagyon kevés olyan ember van, aki egy Facebook-bejegyzés után utánamegy az ott olvasottaknak. A másik, hogy a társadalmunk a kölcsönös bizalomra épül. Nem is olyan régen beszélgettem erről egyik kolléganőmmel és nagyon érdekes dolgot mondott: ha én szőke hajat szeretnék, elmegyek a fodrászhoz, ő ráken valamit a hajamra, és szőkén távozom. Ha meg akarok venni egy házat, ami hitellel terhelt, akkor az ügyvéd készít egy 20 oldalas szerződést, megoldja, én aláírom, és boldogan távozom. Mert bízom benne.

Akkor a kutatóban miért nem bízunk? Miért nem hisszük el, hogy ő azért tanult és azért dolgozik, és azért választotta ezt a hivatást, hogy segítsen, és boldogan, egészségesen éljünk?

 

Az a baj, hogy ez a kölcsönös bizalom rendült meg az emberekben, mert mindenben hátsó szándékot sejtenek, és ez nem jó. Nincs bizalom és ez világszinten is látszik.

 

A pécsi virológusok Facebook-oldalon keresztül, valamint az Ön és kollégái megszólalásai alapján egyértelmű volt a trend, hogy Önök kutatókként arra törekedtek, hogy a bizalmat kiépítsék. Ennek nem volt Önökre nézve egy olyan következménye, hogy a szkeptikusok táborának céltáblájává váltak? Kaptak ilyen támadásokat, fenyegetéseket? Egyáltalán hogyan lehet, érdemes ezekre reagálni?

 

Sehogy. Rengeteg fenyegető hangú levelet kapok én is személyesen, és ez nyilván rosszul esik az embernek, de aztán az ember megtanulja ezt kezelni. Ezzel együtt kell élni.

forrás: portfolio.hu

A borítóképen Jakab Ferenc. Fotó: Csortos Szabolcs







0

hírek innen, onnan

Kína rejtélyes céllal nemrég pályára állított egy titkos űreszközt

Mivel hatalmas rejtély övezi az eseményt, a kínai űrhatóságok nemhogy felvételeket nem tettek közzé a pályára állításról, de még...

Az ősi rivális Fradi sztárjai is elbúcsúztak Törőcsiktől - Nyilasi Tibor: „Az ország egy legendát, én pedig egy barátot vesztettem el”

Budapest – „Az Újpest pályán örökké egy csillag ragyog!” – így búcsúzott legendás labdarúgójától, Törőcsik Andrástól az...

Rejtélyes rakéta indult az űrbe Kínából

Az ázsiai országból indított rakétának a célját nem részletezték.

Felzabálja az életünket az infláció! Mutatjuk, mennyivel drágább a bevásárlás most, mint egy évvel korábban

Harminc százalékkal kerül többe most egy családi bevásárlás, mint egy évvel korábban. Tavaly augusztusban még 23 ezer forint elég volt...

Ezeket a kocsikat veszik a románok

Az új autók piaca az első félévben Romániában 23 százalékkal nőtt, a dízelautók aránya új mélypontot ért el, a 100 százalékban...

Bikiniben villantotta meg izmos testét a csinos magyar táncosnő - Fotó

Széphalmi Juliska szemmel láthatóan élvezi a görög vakációt.

Labdarúgóedző és idegenvezető végzettséggel is tanítanak a magyar iskolákban

Minden ötödik oktatási intézményben van olyan, aki pedagógus képesítés nélkül tanít – ezt a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke...

Legyőzte az ismeretlent és felfedezett egy új világot: Kolumbusz Kristóf 530 éve indult el Amerikába

Miután II. János portugál királynál nem járt sikerrel, hosszas unszolás után a spanyol királyi párt, Kasztíliai Izabellát és...

Okos tippek az utazáshoz: így segítenek az online lehetőségek

A leghasznosabb tudnivalókat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyűjtötte össze.

Ingyenes mobilapplikáció segít eligazodni augusztus 20-án

A Magyarország születésnapját ünneplő négynapos ünnepségsorozatra készült ingyenes mobilalkalmazás segíti a programok és a...

Az igazi ok, ami miatt vége lett Kim Kardashian és Pete Davidson kapcsolatának

A hétvége legnagyobb sokkja volt, hogy 9 hónapnyi boldog és kiegyensúlyozott kapcsolat után Kim Kardashian és Pete Davidson szakított.

Sport

Megölték egy koncerten a 33 éves világbajnok sztársportolót

Nagy hiba volt elengedni a szolgálaton kívüli rendőrt.

Ma temetik Törőcsik Andrást

Nem volt kérdés, hol legyen a 45-szörös válogatott labdarúgó szertartása.

Olasz sztárcsapathoz igazolt a magyar válogatott focista

A védő számára nem lesz ismeretlen a Serie A.

Micsoda küzdés: kettővel égett a csapat, mégis felállt a padlóról

Nagyot küzdött a Brentford a Leicester City otthonában, s végül 2–2-es döntetlent ért el.

Egyre kilátástalanabb helyzetben az Újpest

Az Újpest csak kapufáig jutott,

Megőrülnek a Barca-rajongók Lewandowski ronaldinhós trükkjeiért – videóval.

Parádés trükkökkel mutatkozott be Robert Lewandowski új klubja, a spanyol Barcelona drukkereinek. Bár a lengyel világsztár futballistát senkinek sem kell bemutatni, a Bayern Münchentől igazolt csatár így is kitett mag

Edzőjük után mennek a Liu-testvérek: Kínában készülnek tovább

A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokok a közösségi oldalukon tettek fontos bejelentést.

Feldolgozhatatlan gyilkosság: agyonlőtték a világ egyik legsikeresebb küzdősportolóját

Minden idők egyik legnagyobb brazil Jiu-Jitsu-bajnokát, Leandro Lo-t agyhalottnak nyilvánították, miután egy São Paulo-i klubban fejbe lőtték. Lo minden idők egyik legsikeresebb Jiu-Jitsu sportolója volt, aki nyolcszor

Autóbalesetben meghalt a 28 éves sportoló

Az ausztrál rögbisztár még a helyszínen életét vesztette.

Óriási tömeg búcsúzik Törőcsik Andrástól: focilegendák, zenészek a gyászolók között - fotók, videó a temetésrő...

Hatvanhét éves korában tüdőgyulladás következtében hunyt el Törőcsik András, az Újpesti Dózsa korábbi 45-szörös válogatott labdarúgója július 9-én. A klasszis magyar futballistát ma kíséri utolsó útjára

Az MTK megnyert meccset szórakozott el az NB II-ben

Bognár György csapata negyedórával a vége előtt még két góllal vezetett.

Lewandowski megszerezte az első gólját a Barcelonában

A lengyel támadó a szezon előtti utolsó felkészülési meccsen, a Gamper-kupán talált be.

0

Bulvár

Fontos változás. Csőd esetén a nyugdí-jasok és a kisgyermekesek előbb juthatnak a bérükhöz

Törvényt módosított a kormány: a nyugdíjas munkavállalók előrébb kerültek a sorban a felszámoláskor a csődeljárási szabályozásban. A kisgyermekesek is hamarabb juthatnak a munkabérükhöz, ha egy munkáltató be

Járhatatlanná vált az M7-es autópálya

Egy autó kigyulladt, ütközés is történt, több kilométeres a kocsisor.

Az éhezés jelképe lett a magyar kisfiú világhírű fotója - Varga Laci szomorú története

A Kenyérevő gyerek című fotót Kálmán Kata készítette 1931-ben.

Mosoly öngyilkosság előtt: emberek utolsó fotói beszélnek az elmondhatatlanról

Az öngyilkosság kérdésköre még mindig erősen stigmatizált, pedig egy beszélgetés életet menthet. Vannak-e jelek, és ha igen, ismerjük-e ezeket? Hogyan érdemes ilyenkor megszólalni? 

A NATO-parancsnok megdöbbentő kijelentést tett: eddig tart a háború

A NATO-parancsnok elmondta, meddig tart a háború.

Hiába a tankolási korlátozások, napokon belül elfogyhat az üzemanyag

A kritikus helyzet miatt további megszorítások jöhetnek a magyar kutakon.

Facebookon bírálta a kormányt a tanárnő, ezért el sem kezdhetett dolgozni új munkahelyén

A kecskeméti Fidesz-frakció vezetője visszautasította annak a tanárnőnek az alkalmazását a helyi a szakképzési centrumban, akivel korábban már megállapodott az előző igazgató. A tanárnő a Facebookon élesen bír

Gyümölcsök, amelyek néhány éven belül eltűnhetnek a magyar kertekből

A magyar málnának leáldozhat. A termelési nehézségek, a klímaváltozás és a munkaerőhiány miatt drasztikusan csökkentek málnatermő területeink.

Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága

65 évvel ezelőtt ölték meg a fiatal, ártatlan orvosnőt.

A rezsivédelmi pávatánc mögött már felsejlik az MVM nyomora

A rezsicsökkentés csökkentésével kapcsolatban kiadott legújabb, pontosító rendelkezések már nemcsak a kormány politikai termékének maradványait, de az állami energiaholdingot is védeni igyekeznek. Létrejön egy sz

Egy anyuka elvette a kamasz gyermekétől a telefont – ez történt

Ezek a mai fiatalok, fel sem néznek a telefonjukból! – gyakori a morgolódás, de tényleg olyan rosszat tesz a kamaszoknak, ha állandóan a közösségi médián lógnak? És ha igen, mit lehet tenni ez ellen? Egy angliai an

Partner helyett Cristiano Ronaldo felesége, bébiszittere és kiegészítője Georgina Rodriguez a róla szóló soroz...

Általános tény, hogy az emberek szeretik a tündérmeséket, így nem csoda, hogy a közvélemény izgatottan várta Georgina Rodriguez történetét, akiről eddig mindössze annyit tudtunk, hogy hétköznapi eladóként ismer

blogmorzsák

Romantika, ártatlanság és meztelenség: A kék lagúna

Ismerd meg a kék lagúnát, ahol olykor senki sem hord semmilyen gúnyát!

Itt az ideje a spórolásnak - a legjobb kínai akciók

4 éves az egyik kedvelt áruház, szórják az akciókat.

Van-e ismerethiány az EU-ban?

Az ukrán-orosz háború kapcsán általános reakció, hogy az Európai Unió geopolitikai szempontból “fénysebességre” kapcsolt

Trafik szavunk eredete

Érdekes szó- és dohány(zás)történelem húzódik meg e mögött az egyszerű szó mögött.

Íme a TOP 10-es stressz­faktor lista!

Ezen dolgok mindegyikét megtapasztaljuk életünk során.

0