Ezt olvasta már?


Az eper és a málna is átvészelte a zord telet megyénkben

A kerttulajdonosok is javában végzik már tavaszi teendőiket. A gyümölcsfák metszését, ha még nem történt meg, ideje elvégezni, azt követően pedig megejteni a lemosó permetezést. A zöldséget, sárgarépát már legtöbben elvetették, ahogy a borsót is, sok helyen most duggatják a hagymát.

A Szolnok környéki térséget kevéssé érinti­ a belvízgond, így a kertészkedők is zavartalanul tevékenykedhetnek. Demény ­István igen komolyan foglalkozik a kedvelt hobbijával.

Évek óta nevel szamócát, az ősszel is telepített gorella fajtájú epret.

– Nagyon jól trágyázott földbe­ ültettem el – mutatta az ágyást a kerttulajdonos.

– Én tehéntrágyát használok, mellé pedig litván tőzeget is, mert az epernek savanyú ­talajra van szüksége. Telepítés előtt a tőzeget jól bekevertem, beástam a földbe, rotáztam, és utána egy hónapig nem nyúltam az előkészített talajhoz, majd elültettem a palántákat.

Gondolt a sarjadó növénykék védelmére is: a talaj felszínét geotextil fólia fedi.

– Ez megakadályozza a gyomosodást, ugyanakkor átengedi a vizet – fejtette ki ­Demény István.

– Korábban egyszerű, fekete fóliát használtam, arról simán lepergett a víz, tehát nem hasznosult a lehullott csapadék. Egyébként majd csepegtető öntözést fogok alkalmazni, ahogy a már meglévő epresben is az utóbbi évben. Nagyon szép állomány szokott lenni.

Az eperben nem tett kárt a téli fagy és a hó, így minden esélye megvan a jó termésnek.

– A gorella közepes méretű­, nagyon ízletes, bő termésű fajta. A későbbiekben majd napégés és madárkár ellen is kell védekezni, fehér fátyolfóliát fogok fölötte kifeszíteni.

– Az utóbbi években annyira intenzív a napsütés, hogy még az almámon is meglátszik. A nagy kertészetekben is láttam, hogy fóliával védik az almást, de a málnások fölé is fóliatetőt húznak.

– Ha kis fehér foltokat találunk a málnán, azt a napégés okozza. Az alma pedig megbarnul – fejtette­ ki.

Madárból sok megfordul a kertben, főleg rigó, és előszeretettel kikezdik az érőfélben lévő gyümölcsöket.

István fertődi málnával is foglalkozik, úgy tűnik, a tél ezt a fajtát sem viselte meg, épek a rügyek.

– A fertődi málna közepes, kúpos, gyűszű alakú termést hoz. A legelterjedtebb fajta jelenleg.

– Sajnos a magyar málnatermesztés jelentősen, körülbelül tizedére visszaesett, a nagymarosi málnaterület gyakorlatilag megszűnt, a környéken ugyan egy-két helyen foglalkoznak még vele.

– Pedig sokkal többet el is tudnának adni belőle, mint amennyi megterem – mutatott rá.

– A málnámat én most ikerhuzalos támrendszerben művelem, 1,50 -1,60 méteres nagyságnál vágom vissza, és méterenként 5-6 sarjat hagyok meg.

– Június 10. és július 10. között terem a fertődi, ilyenkor nem is szoktam elmenni, naponta 10-20 kilogrammnyit is leszedek. Keveset akarok eladni, inkább lefagyasztom, szörpöt készítek belőle.

– Augusztusban pedig kivágom a letermett vesszőket, mivel ez egyszer termő fajta. A folyton termőknél természetesen ezt nem kell megtenni.

A málnát számos kártevő fenyegeti, legjelentősebb ezek közül a vesszőt károsító málnavesszőszúnyog. A kéreg alatt táplálkozó lárvák szétroncsolják a háncsszövetet, ezt a vesszőrészeken elhalt, barna, sötét lilásbarna foltok jelzik.

A nőstény szúnyogok a fiatal, felrepedő sarjak kérge alá rakják tojásaikat. A kikelő, kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy sárga, 2–3 mm-es, nyűszerű lárvák az elváló kéreg alatti fás részeket szívogatják.

Ténykedésük nyomán a málnatő kondicionális leromlása figyelhető meg. Ám, ezen túlmenően legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a vesszőn okozott sebekkel kaput nyitnak a leptoszfériás betegség (és más károsítók) előtt.

forrás: szoljon.hu







0
0
0

0
0
0
0